2010. augusztus 25., szerda

Szellemek éjszakája


A kínai naptár szerint a hetedik holdhónap 15. napja a szellemek és az elhunyt ősök éjszakája, akik ilyenkor ellepik a földet. Idén ez a nap augusztus 24-ére esik, ekkor van az "Éhes Szellemek" fesztiválja. Hogy megbékítsék a kiéhezett kísérteteket a hívők papírt és pénzt égetnek, illetve rituális szertartások során étellel kínálják a szellemeket. Az is elég gyakori, hogy anyagi javakat jelképező alkotásokat dobnak a tűzbe, ezzel kényelmesebbé téve a holtak túlvilági létét.
Ezek általában papírból készülnek, és bármit jelképezhetnek, például házat, autót, szeretőt :-)

Külön iparág épül erre. Először, amikor bementem egy ilyen boltba, még nem tudtam, hogy ezek mire valók, majdnem vettem egy két dolgot, mert olyan szépek voltak. Utána persze kiderült, hogy ezekben a boltokban még csomagolópapírt sem szabad venni, mert óriási sértés, ha utána ebbe teszem bele valakinek az ajándékát. Ezekbe csak a holtak ajándékait csomagolják...

A fesztivál ideje alatt az utcákon éjjel mindenhol lehet látni kis mini lángoló kandallókat, ahol az emberek egymás után égetik a holtaknak szánt ajándékaikat, de az is jellemző, hogy az ajtó bejárata elé friss gyümölcsöt tesznek, mielőtt lefekszenek.

2010. augusztus 4., szerda

Esküvő Hong Kongban

Amikor az ember távol a hazájától, egy másik országban él, akkor talán az egyik legérdekesebb dolog egy esküvőn résztvenni. Kínában itt ennek elég nagy jelentősége van, hiszen a helyi férfiak úgy gondolkodnak, hogy az első a feleség, a második a munka, a harmadik a barátok. Ezen kívül nagyon hagyománytisztelőek, így az esküvőnek is megvan a maga szigorú menete.
Érdekes dolog, hogy a szertartáson, ami jelen esetben az "önkormányzatot" jelenti, csak a szűk családi kör vesz részt, sőt, ha az ember pénztárcája engedi, akkor egy ügyvédet is fel lehet kérni a hivatalos papírok ügyintézésére, és akkor ezt teljes mértékben ki is lehet hagyni a programból.
A lényeg az esküvői ebéd, vagy vacsora, hiszen minden fontos dolog itt történik.
A násznép érkezésekor az ifjú pár köszönti a vendégeket. Ilyenkor a menyasszony piros színű ruhát visel, és ez az esküvő színe is, mert a piros a kínai kultúrában szerencsét, gazdagságot jelent. Erre figyelnek a terem díszítésénél is, például a két főasztal és a hozzá tartozó székek díszítése piros kell, hogy legyen, de a többi asztal lehet más színű is. A vendégek is figyelnek arra, hogy legyen rajtuk valamilyen piros ruhadarab. Nem illik fehér, vagy fekete színű ruhát viselni, mert azok a halállal kapcsolatos színek.

Amíg minden vendég meg nem érkezik, folyamatosan lehet fotózkodni az ifjú párral a színpadon. De ha nem érkezünk időben, akkor sajnos lemaradunk a menyasszony első ruhájáról, mert ő közben átöltözik a második ruhájába, és természetesen megint lehet vele fotózkodni.
Közben átrendezik a színpadot, felkerül két szék, ahova a szülők, illetve a közeli családtagok egymást váltva leülnek, teával koccintanak az ifjú párral, és közben átadják nekik az esküvői ajándékukat, ami általában pénz, vagy ékszer. Az ifjú pár is köszönetet mond a szülőknek, meghajolnak előttük, és ők is átadnak nekik egy kis ajándékot.


Közben a násznép egy része, hogy elfoglalja magát, egy számomra még ismeretlen játékot játszik a hátsó asztaloknál. Érdekes szokás, hogy az esküvői tortát a vacsora előtt vágják fel és kínálják a vendégeknek.
A torta után a menyasszony felveszi a harmadik ruháját, ami teljesen úgy néz ki, mint nálunk egy menyaszonnyi ruha. Mielőtt az ifjú pár bevonul a terembe, lekapcsolják a villanyokat, majd amikor belépnek, csillogó konfettit szórnak rájuk. Felmennek a színpadra, és ismét a fotósoké a terep.
Ha az ember eddig kibírja, akkor már nem járhat rosszul, mert jön a vacsora!
Lefotóztam a menüt, gondolom nem kell lefordítanom. :-)

A menü sem lehet akármilyen. Általában 9 fogásból kell állnia, mert ez egy nagyon szerencsés szám, hosszú életet jelent. És a desszert ebbe nem tartozik bele...
Néhány kép az ételekről, mert persze ne kérdezze senki, hogy miket ettem. Talán jobb is, ha nem tudom. Egyre azért emlékszem, a cápauszonyra :-) De a fotón pont nem az van...
Miközben az ember próbálja legyűrni ezt a 9 fogást, különböző hadműveletekkel elterelik a figyelmét... Például a menyasszony ismét átöltözik, ezúttal piros színű ruhába, a vőlegény pedig bevonul egy mikrofonnal és egy csokor virággal a kezében... Igen.... És elénekli Ronan Keating "When you say nothing at all" című számát... Hát igen, erre már én sem tudok mit mondani...

És akkor, hogy ezt leöblítsük, jön a desszert, ami első látásra egy kissé bizarr... Az ízét pedig inkább nem is minősítem... Egy bordó színű édes bablevest kell elképzelni... Nagyon finom! :-) :-)

Ha túléltük, akkor jön még egy kis gyümölcs, és már mehetünk is haza. Mire felálltam az asztaltól a bableves után... már nem volt senki az étteremben, olyan gyorsan elszivárgott a násznép. De azért még egy dolog történt... Vajon mi? Hát, a menyasszony ismét átöltözött, ezúttal a vendégektől való búcsúzáshoz. És ez volt az ötödik ruhája! Itt ez a szokás, a menyasszony minimum háromszor öltözik át az esküvője alatt. Ami furcsa, hogy zene, esetleg zenekar, vagy tánc nincsen, a vacsora után mehet mindenki haza.