Vagy ahogyan errefelé mondják, Beijing, a Kínai Népköztársaság fővárosa, kihagyhatatlan látnivaló, ha már az ember itt él a térségben. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyiben más, mint Hongkong. Nem kellett sokat várnom, már rögtön az érkezésem napján szembesültem azzal, hogy sem a facebook, sem a blogom nem működik Kínában, ugyanis korlátozzák bizonyos internetes oldalaknak a használatát.
Hongkongi reptér a páholyból...
Hongkong a távolból
És az első benyomásom Kínáról...
Amikor leszállt a repülő, nem mertem taxit fogni, miután a mellettem ülő helyi lakos egész úton a rémtörténeteivel fárasztott. Nem maradt más megoldás, mint felmérni az egyéb lehetőségeket.
El kell ismernem, hogy a tömegközlekedés remekül ki van építve ebben a csupán 20 millió lakosú fővárosban. A reptérről könnyedén be lehet jutni valamelyik központi metróvonalig egy Airport Express nevű gyorsvonattal, ami nem is drága (25 RMB, azaz kb. 750 Ft) és nagyon kényelmes.
Airport Express megállója (Kellemes meglepetés)
Na innentől kezdve már kalandosabb volt az út, mert amikor megérkeztem a végállomásra, egyből megtapasztalhattam, hogy milyen élmény a zsúfolt helyi metróval meg egy jó nagy bőrönddel közlekedni, pláne úgy, hogy csak úgy találomra választottam ki, hogy melyik megállóhoz lehet közel a szálloda. De szerencsém volt, azt leszámítva, hogy a metróból kifelé nem divat a mozgólépcső, így aztán amikor ránéztem a felfelé vezető lépcsőre meg a bőröndömre, hát inkább nem írom le, hogy mit gondoltam, de ezt az akadályt is leküzdöttem.
Még egy alternatíva ha a metró sem szimpi :-)
Amikor az ember megérkezik, nem is gondolja, hogy egy 20 milliós város valójában mekkora méretű lehet. Hát én ezzel már rögtön az első napon szembesültem, amikor azt mondták nekem, hogy a szálloda a Tiananmen tér közelében van, és én ezt el is hittem, és nekivágtam egy esti séta keretében. Mondanom sem kell, hogy nem jutottam el a térig több kilométernyi gyaloglás után sem, pláne, hogy először totál más irányba mentem, mert képtelen voltam eligazodni a szálloda által leegyszerűsített turista térképen.
De legalább van jó kávé :-)
Elképesztő távolságok vannak a városban, akár a metrómegállók, buszmegállók egymástól való távolságát nézzük, akár a látnivalók megtekintéséhez szükséges időt, vagy csak szimplán a megközelíthetőségükhöz szükséges gyaloglás mennyiségét.
Tiananmen Square
Peking politikai központja és a világ legnagyobb tere
Mao Ce-tung mauzóleuma
Aki nem lép egyszerre...
Peking szimbóluma: Tiananmen kapu Mao portréjával
Ezen a kapun keresztül lehet megközelíteni a Tiltott Várost. A birodalmi időkben a nyilvánosság számára nem volt használható. A kapunak 5 bejárata van, a középsőn csak az uralkodó közlekedhetett.
Séta a környéken
Amikor az ember egy idegen országban egyedül mászkál, nem is gondolja, hogy mennyi veszélynek van kitéve. Az utazás előtt Kínáról nekem csak annyit mondtak, hogy vigyázzak az értékeimre, és nem árt, ha megtanulok egy-két kifejezést mandarinul, mert angolul nem sokan beszélnek. Ez tényleg így van, éppen ezért nagyon megörültem, amikor 3 egyetemista kinézetű "helyi lakos" megszólított fotózás közben. Beszéltek angolul, ez megváltásnak tűnt, és nagyon kedvesek voltak. Rögtön fel is ajánlották, hogy nyugodtan csatlakozzak hozzájuk, ha van kedvem megnézni a helyi piacot, és útközben akár egy italt is megihatnánk. Soha nem szoktam az ilyen ajánlatoknak bedőlni, de olyan kedvesek voltak.
Ők nem az egyetemisták :-) Ez csak úgy útközben készült...
Szóval, alig gyalogoltunk pár percet, amikor rámutattak egy helyre, hogy oda menjünk be meginni valamit. Nem nagyon volt kedvem, mert az ilyesmivel mindig sok idő megy el, de nem akartam antiszociális lenni, így aztán velük tartottam. Feltűnhetett volna, hogy nem egy normális bárba, vagy kávézóba invitálnak, de hát Ázsiában én már semmin sem csodálkozom. Az is feltűnhetett volna, hogy nem engedték, hogy fényképezzek, pedig a kínaiak köztudottan mindig és mindenhol mindent non-stop fényképeznek.
Cipész
Miután választottam a nem túl olcsó itallapról, úgy elgondolkoztam, hogy tulajdonképpen egy pici különteremben ülök 2 idegen lánnyal meg egy fiúval, az ajtó be van csukva, akármi is történhetne. Mindenki arra várt, hogy a pincér behozza a megrendelt italokat, és úgy átfutott rajtam, hogy vajon a pincér fog-e bejönni. Szerencsém volt, ő jött be. Érdekes módon a lányok ugyanazt kérték, amit én, pedig ez nem is szerepelt az itallapon. Semmi extra, tejeskávét kértem, de hogy mi volt az a furcsa színű lötty, amit ezen a néven szolgáltak fel, hát lehet, hogy jobb, ha soha nem tudom meg.
Az utca, ahol az eset történt...
Lényeg a lényeg, hogy miután bekapcsolták a szobában lévő tévét is, hogy kellemes háttérzene legyen, úgy ítéltem meg, hogy jobb, ha lelépek, és közöltem velük, hogy mennem kell. Készítettem is elő a pénzt, amibe a tejeskávé nevű lötty került, mire mondták, hogy mennek ők is, szólnak a pincérnek. Amikor kihozták a számlát, azt hiszem megértettem, hogy mire ment ki ez az egész. Mert hogy ennyit még egy 5 csillagos luxus hotelben sem fizetnék egy kávéért, az biztos, pláne azok után, hogy előtte figyelmesen átfutottam az itallapot. Mindenesetre örültem, hogy az ajtó nyitva van, ők meg még ülnek, szóval leraktam a pénzt az asztalra, és olyan gyorsan távoztam, amilyen gyorsan csak lehetett. És azt hiszem, örülhetek, hogy még "elég olcsón" megúsztam...
Kis frissítő nektár útközben...
Ezen a napon még többen próbálkoztak, főleg férfiak, hogy nézzem meg a galériájukat, gyönyörű festményeket lehet kapni... Na hát tanulva az előző esetből őket már egy másodperc alatt lepattintottam. És akkor azt még nem is említettem, hogy ha az ember olyan helyen akar vizet venni, ahol nincs ráírva az ára, akkor rögtön az ötszörösét elkérik érte.
Summer Palace
De hogy azért pozitív dolgokat is írjak, ennek a napnak a legszebb élménye számomra a Nyári Palota volt, mely a régi kínai kertészeti értékeket képviseli, illetve anno a császári udvar nyári rezidenciájaként működött.
1750-ben kezdték el építeni a Qing-dinasztia idején. 1998 óta a Világörökség része, összterülete közel 300 hektár, melynek kétharmad részét a Kunming-tó teszi ki.
A Nyári Palota nevezetességeit három részre lehet felosztani, viszont a több mint száz látnivalója és 3000 helyisége miatt néhány óra alatt képtelenség bejárni.
Suzhou Street
A palota különböző részekre van felosztva, és mindenhova külön belépőt kell venni, vagy már az elején egy "all-inclusive" jegyet.
Buddhista Pagoda
A palota legmagasabb pontja egy mesterségesen létrehozott dombon, gyönyörű panorámával
A palotát kétszer dúlták fel a nyugati nagyhatalmak, de a Quing-dinasztia kormánya mindkét alkalommal felújította
Márvány Hajó, az egyetlen európai stílusú alkotás a palotában, 36 méter hosszú, a Quing-dinasztia örökkévalóságát szimbolizálja.
A bejárat
