2012. április 18., szerda

BBQ Party

Hongkongban az a legjobb, hogy soha nem lehet unatkozni. Ha jön a hétvége, és éppen nem esik az eső, akkor így tavasszal még lehet túrázni, felfedezni a város egyéb részeit, vagy egyszerűen csak sütögetni és iszogatni a barátokkal.
A hongkongiaknak ez az egyik kedvenc elfoglaltsága, ez már abból is látszik, hogy nincs olyan tengerpart vagy túraútvonal, ahol ne lenne kiépített "szalonnasütő" hely.
Ezek általában úgy működnek, hogy vagy visz magával az ember mindent, amit akar, vagy vesz egy "BBQ csomagot", amiben előre össze van állítva minden "finomság". Hát én ebben azért annyira nem bíznék, mert ki tudja, hogy milyen hús van benne, de a helyi fiatalok szeretik.
Az előkészületek...
Mindenesetre mi inkább hoztuk magunkkal a sütnivalókat.
Előtte...
Utána...
Hát igen, ez picit más, mint az otthoni szalonna...

Nagyon érdekes élmény volt ez a sütögetés a számomra, mert megállapítottam, hogy este többen vannak a tengerparton, mint nappal. Akkora élet volt, és olyan sokan sütögettek, hogy szinte harcolni kellett a kiépített tűzrakó helyekért.
Ami még nagyon tetszett, hogy kicsit körülnézve a parton különböző eseményeknek lehettem a szemtanúja. Az egyik helyen éppen vége lett egy versenynek, kicsit odébb modellek fotózkodtak, szóval nem unatkoztam, volt mit fotózni :-) 
A díjnyertes remekmű
És a győztes :-)
Hát igen, vannak olyan dolgok, amiken nem jó osztozkodni...
Profi fotósunk :-)
És a műve :-)
És a kilátás...
"Hello, is it me you're looking for?"

A kamerám valahogyan nem mozdult másik irányba... :-))
Hát.... Nem voltak egyedül...
Picit közelebbről, mert lencsevégről azért más...
És akkor most már tényleg a táj...
A hőmérséklet este áprilisban :-)
Imádom ezt a helyet...

Hmmm...







2012. március 13., kedd

Besito Hongkongban a Salsa Fesztiválon

Besito

Őszintén szólva, nem gondoltam volna, hogy ezt tényleg sikerül összehozni...
A történet úgy kezdődött, hogy december környékén megszületett az ötlet, hogy mi lenne, ha a Besito kijönne Hongkongba. Mindenki lelkesen elkezdte szervezni az utat, én meg a Salsa Fesztiválon való fellépésünket. Igen ám, de pár hét múlva Milcsi kitalálta, hogy ő mégsem jön. A többiek megvették a repülőjegyet, de Milcsinek még ekkor is határozott elképzelése volt, hogy ő inkább otthon marad, és zumbát tanít. De Milcsi nem lett volna önmaga, ha végül nem jelent volna meg itt Hongkongban :-)
Útban Hongkong felé

Az első napok próbákkal teltek, mert a Robi bevállalta, hogy kisegíti az itteni Bachata Csoportot, és indul velünk a Salsa Fesztivál versenyén. Renivel is próbálnunk kellett, mert mi meg hastáncos fellépőként vettünk részt az év eseményén :-))
A táncterem, ahol próbáltunk, meg ahol intéztem egy zumba órát a Milcsikének, és ahol én dolgozom... :-)
Pár nap múlva megérkezett az elveszett bárány is...
Megyünk az első fellépésünkre!
Villamossal, hogy egy kis városnézés is legyen a programban...
Fellépésünk a fesztivál egyik partiján
Besito on stage...
Renómanó lemaradt a képről, pedig együtt léptünk fel...
Városnézés (1881 Heritage)
Avenue of Stars
A TV sztár :-)
Times Square Renivel
Utcai sütöde...
Bevállalták...
A belváros egyik utcája a piros taxikkal

Hongkong Salsa Fesztivál 2012

Bachata táncpartneremmel
Az egyik legnagyobb kihívás, amit bevállaltam idén. Felkészítettem a versenyre egy olyan fiút, aki amúgy nem táncos, hanem tenisz oktató. Na ezzel azóta is cukkol mindenki :-) Januárban kezdtem el tanítani, tehát 2 hónapja volt arra, hogy megtanuljon egy 3 perces koreográfiát akrobatikus elemekkel együtt úgy, hogy azt képes legyen színpadon több száz ember előtt egy verseny keretein belül hibátlanul eltáncolni. És teljesítette a feladatot! Nagyon büszke vagyok rá, meg persze egy kicsit azért magamra is :-) Pláne azért, mert a versenyen csak profik indultak, mi voltunk egyedül amatőrök, de így is 10-ből a 7. helyen végeztünk.
Photo by Kat Lai
A fesztivál nagyon fárasztó volt, mert délelőtt workshop-ok voltak, délután főpróba, este pedig verseny, vagy fellépés, utána buli, majd after party... És ez egy héten keresztül... De legalább felléptünk mindannyian. Én pedig még hastánc workshop-ot is tartottam :-)
Tanítványok a workshop-on (Akik bevéllalták a fotózást)
Fellépésünk a fesztivál szombat esti show műsorán
Farkas Sisters / Photo by Kat Lai

És a csoportos Bachata bemutató, amire befűztem Robertót :-)) 

Photo by Kat Lai
Photo by Kat Lai
Roberto és Emily / Photo by Kat Lai
 
Bemutatták az új táncpartneremet :-))) Na jó, csak majdnem... 
Marvin Ramos, az idei kedvencem :-)
A csoportja sem rossz...
És a nagy sztár, Eddie Torres, a New York Style Salsa atyja
Joseph, a fesztivál szervezője
Fellépésünk az utolsó napon (Foxy Ladies és Reni)
Foxy Ladies és a többi fellépő
Az arany csapat :-)
És Ádi :-)
After Party hajnali 2-től... Hát ide én már általában nem jutottam el... Mert az idei járvány mikor máskor döntött volna le, ha nem pont ilyenkor...
Milcsiék azért jól érezték magukat :-)
Vacsi a fesztivál után
Mert megérdemeltük :-))
Szegény Reni is lebetegdett, Milcsi meg már elutazott, szóval Robertóval képviseltük a csapatot...
És az utolsó nap... Kirándulás Cheung Chau szigeten...
Tenger...
Robertó új haverja...

Drága Besito!

Nagyon örülök, hogy itt voltatok Hongkongban! Persze ha Máté és Era is el tudott volna jönni, úgy lett volna teljes a csapat... De majd legközelebb...
Egy élmény volt!

Puszi Nektek!









 






2012. február 9., csütörtök

Kínai Valentin Nap

Február 6-án reggel sorra kaptam a Valentin-napi üzeneteket, és nem igazán értettem, hogy akkor most mi van, hiszen még legalább egy hét van addig. Aztán amikor találkoztam a barátaimmal, akkor felvilágosítottak, hogy:
Chap Goh Mei (Kínai Valentin Nap), a kínai új év 15. napja, mely az új év ünneplésének utolsó napja. Ezen a napon a kínaiak lámpásokat lógatnak a házuk falára, vagy ezekkel sétálnak az utcán, illetve petárdákat robbantgatnak.
És fényképezkednek :-)

Ennek a hagyománynak az eredetét egy legendával magyarázzák, mely szerint egy gyönyörű gólya leszállt a Mennyből, de nem sokkal később néhány falusi ember lemészárolta. A probléma az volt, hogy ez a gólya Jáde uralkodónak (a világmindenség urának, a legfelsőbb mennyek lakójának) a kedvence volt, aki nagyon megharagudott ezért, és elrendelte a falu felégetését. Az uralkodó lánya azonban megsajnálta a falusiakat, és figyelmeztette őket a veszélyre. Az emberek nagy bajban voltak, nem tudták, hogy mit tegyenek. De egy bölcs ember egy másik faluból előállt azzal a javaslattal, hogy minden család lógasson piros lámpást a háza falára, és robbantsanak petárdákat. Amikor a támadók megérkeztek, hogy teljesítsék az uralkodó parancsát, azt látták, hogy a falu már lángokban áll, így aztán visszafordultak és jelentették az uralkodónak.


De ez a nap nem csak a kínai új év utolsó napja, hanem a Kínai Valentin Nap is, mert régen ez volt az egyetlen nap, amikor a hajadon lányoknak megengedték, hogy szépen felöltözve kimehessenek az utcára, a piacra, vagy a templomba, ahol azért imádkoztak, hogy az égiek egy megfelelő férjjelöltet küldjenek nekik. Persze a férfiak is tudták, hogy ezen a napon érdemes az utcára menni, mert nagyon sok szép fiatal lányt láthatnak... Különböző játékokat rendeztek, például a lámpásokkal díszített piacokon a "találós kérdés" játékot, melynek az volt a lényge, hogy az nyer, aki minél többre tud helyesen válaszolni a lámpásokra írt találós kérdésekből.

Meglepi csoki a tanítványoktól :-)

Egy másik hagyomány szerint a fiatal hölgyek ezen a napon narancsokat dobálnak a folyóba, abban a hitben, hogy az a férfi lesz a jövőbeli férjük, aki megtalálja. Ennek a mai változata, hogy a hölgyek a nevüket, e-mail címüket, és a telefonszámukat is ráírják a narancsra, biztos ami biztos.... :-)) A férfiak meg persze jó nagy hálóval horgásznak...
És a nap hagyományos desszertje:
Édes, ragacsos rízsgombóc,  fekete szezámmal vagy babbal van töltve. A ragacsossága jelképezi az összetartozást, az édes íze pedig azt, hogy ez az összetartozás jó...
De ami a desszertet illeti... ;-)) Hát nem is tudom... Bárkinek felajánlom a részemet :-))

Kínai új évi dekoráció egy kisebb áruházban